A Wing Tsun szellemisége
A Wing Tsun kung fu történetében három templom játszik kiemelkedő szerepet:
- a buddhista Shaolin,
- a taoista Fehér Daru a Tai Leung hegyen, illetve
- a Yip család konfuciánus szentélye Fatshanban.
Ez a három filozófia hatott és hat máig is a Wing Tsun kung fu-ra és gyakorlóira.
A buddhizmus hozza az elmélyülést és a gondos megfigyelést, veti el az öncélú harcot.
A taoizmus érhető tetten a lágy, szinte erőtlen hárításokból kibontakozó brutális ellentámadásokban, a körök rajzolásával megvalósított egyenes vonalakban és az egyenes vonalakkal felrajzolt körökben, a kellő pillanat türelmes kivárásában, a történések apró, szinte észrevétlen behatásokkal való irányításában. Konfucius tanításai köszönnek vissza a látszólag merev családi hierarchiában, ami azonban észrevétlenül belopja életünkbe az idősebbek, tapasztaltabbak, nagyobb tudásúak belülről fakadó tiszteletét.
A keleti és a nyugati gondolkodásmód.
A kung fu szellemiségének megértéséhez szükséges valamennyire ismerni a keleti és nyugati világ közötti különbséget.
A harcművészetek megjelenése a távol-keleti és nyugati kultúrákban jelentősen eltérő. Az ázsiai emberek hajlamosak a befelé fordulásra. A külsőségek helyett általában a belső tökéletesedés útját keresik, önmagukat akarják megismerni. Hajlamosak az elmerengésre, a meditációra. A kung fu belső tökéletesedésük külső megjelenési formája.
A nyugati életmód ennek az ellenkezője. A nyugatiaknál a külsőségek számítanak, a megjelenés, a viselkedés. Ezért is vették át a harcművészeteket, mert látványosak, szép a külső megjelenésük. Nem a tökéletesedés, hanem a küzdeni tudás miatt tanulnak a nyugatiak harcművészetet.
Ezért egy távol-keleti és nyugati edzés, még ha ugyanarról a harcművészeti stílusról is van szó, jelentősen különbözhet egymástól. A távol-keleti edzésmódnál a lelki tökéletesedésre is sok időt fordítanak, míg a nyugati edzések általában a fizikai fejlődésre koncentrálnak. Ez a különbség elsősorban a kulturális különbözőségből adódik.
Hierarchia
A kung fu egy szigorú családi hierarchián alapszik, ahol a hierarchkoniát nem a családi kapcsolatok, hanem a kung fu-ban elért tudás határozza meg. Egy gyakorlónak elsősorban ezt a hierarchiát kell megszoknia, ami azért lehet nehéz, mert itt nem vérségi kapcsolatok vannak, és így lehet hogy a gyakorló jóval idősebb – akár az apja is lehetne – az oktatónak.
A kung fu gyakorlása nemcsak a technikák gyakorlásából áll. El kell sajátítani az ún. Kwon etikettet is, ami előírja a viselkedési szabályokat.
Milyen egy jó tanítvány?
Jó kung fu tanítvány nemcsak abból lehet, aki mindenki mást le tud győzni. Szorgalom, kitartás, fegyelem, tisztelet nélkül a legjobb tehetség is elveszhet. Hiába jó harcos valaki, ha tiszteletlen mesterével, mert akkor a mester nem fogja tanítani őt, és a tanítvány tehetsége kárba vész. Kitartás és szorgalom nélkül pedig nincs előrehaladás. Hiába a tehetség, két hónap alatt senkiből nem lesz legyőzhetetlen kung fu harcos. A fegyelemre pedig azért van szükség, hogy a foglalkozások rendben, az előírt ütemben történjenek, és ne a fegyelmezéssel menjen el az idő.
De még az sem elég, ha valaki kitartó, tehetséges, szorgalmas, ha nem tud parancsolni önmagának. Nem feltétlenül javítja a kung fu hírnevét, ha mindennap Összever valakit, vagy ha mindenkibe beleköt, és állandóan bizonyítani akar. A jó kung fu harcos nemcsak az, aki meg tudja verni az ellenfelét, hanem az is, aki el tudja kerülni a küzdelmet, így vagy úgy. Az is a harcművészet részét képezi, ha valaki el tud kerülni egy küzdelmet. Ez nem azt jelenti, hogy gyáva. Természetesen sokszor nem lehet kikerülni a harcot. Ha harcra kerül a sor, akkor a legjobb tudásunk és képességünk szerint kell küzdenünk.
A harcművész a tökéletesedést, nem a küzdelmet keresi.
A küzdelem a tökéletesedés megjelenési formája. De a lényeg nem a külsőségeken, hanem a belsőn van.
A Wing Tsun szellemisége nemcsak a harcművészetben jelenik meg. A Wing Tsun az életben is használható. Az egyszerűségre, hatékonyságra való törekvés,
a felesleges dolgok kerülésének filozófiája felhasználható a mindennapi élethelyzetekben is. Egy tanítvány akkor lesz igazi Wing Tsun harcos, ha nemcsak a külsőségekben, hanem belsőleg is el tudja sajátítani a Wing Tsun szellemiségét.