Formagyakorlatok
A Wing Tsun a formagyakorlatok olyanok, mint maga a kommunikáció. Az ábécé tanulásától kezdve a szavak megalkotása és a mondatok megfogalmazásán át a folyamatos beszédig.
A Wing Tsun-ban a következő pusztakezes formagyakorlatok léteznek:
- Siu-Nim-Tau (kis ötlet, kis gondolat útja)
- Chum-Kiu (hid keresés)
- Biu- Jee (repülő ujjak)
Továbbá ott vannak az elengedhetetlen Wing Tsun eszközök, illetve a fegyverek is:
- Muk-Yan-Chong (fabábu-forma),
- Luk-Dim-Boon-Kwun (262 cm hosszúbot, másnéven patkányfarokrúd) és a
- Bart-Cham-Dao (kettős kantoni kés, páros kés, pillangó kés).
Siu-Nim-Tau
Kis ötlet, kis gondolat útja
Ez az első formagyakorlat, ami az egész Wing Tsun rendszer alapjait képezi. 108 mozdulatból áll és mint minden formagyakorlat a Wing Tsun-ban szimetrikus, így mind két oldalon egyaránt tanítja technikáit.
Itt a tanítványnak lehetősége van a legalapvetőbb technikákat elsajátítani, mint például a helyes és stabil állást, a helyes testtartást, a legalapvetőbb ütéseket, védéseket és a helyes légzést (a Chi-Kung-ot, azaz a belső energiára épülő légzés gyakorlatot), ezen felül megtanulja a Wing Tsun alapelveit is (a szembefordulás elméletét, az ék elméletét, a mozdulatlan könyök élméletét, stb.).
Ebben a formagyakorlatban nincsenek fordulások, lépések, mert a tanítványnak előbb meg kell tanulnia a helyes alapállást és a térdösszehúzó erőt, hogy gyorsan és dinamikusan tudjon kimozdulni, vagy belépni az adott helyzetnek megfelelően. Minden haladóbb technika ezekre a technikákra épülnek fel.
A formagyakorlat jelentése kis gondolat, ami annyit tesz, hogy a tanítványnak nem csak magára a technikára kell figyelnie, hanem a benne rejtőző mondanivalójára, tanítására is, hiszen minden technika egy „kis gondolatból” születik.
Itt a tanítványnak lehetősége van a legalapvetőbb technikákat elsajátítani, mint például a helyes és stabil állást, a helyes testtartást, a legalapvetőbb ütéseket, védéseket és a helyes légzést (a Chi-Kung-ot, azaz a belső energiára épülő légzésgyakorlatot), ezen felül megtanulhatja és begyakorolhatja a Wing Tsun alapelveit is (a szembefordulás elméletét, az ék elméletét, a mozdulatlan könyök élméletét, stb.).
A formagyakorlatban nincsenek fordulások, lépések, mert a tanítványnak előbb meg kell tanulnia a helyes alapállást és a térdösszehúzó erőt, hogy gyorsan és dinamikusan tudjon kimozdulni, vagy belépni az adott helyzetnek megfelelően. Minden haladóbb technika ezekre a technikákra épülnek fel.
A formagyakorlat jelentése kis gondolat, ami annyit tesz, hogy a tanítványnak nem csak magára a technikára kell figyelnie, hanem a benne rejtőző mondanivalójára, tanítására is, hiszen minden technika egy „kis gondolatból” születik.
Chum-Kiu
Hídkeresés
Ez a Wing Tsun második formagyakorlata, ami inkább a védekezésre, illetve a több támadó elleni harcra fekteti a hagsúlyt.
Ebben a formagyakorlatban már szerepelnek fordulások, lépések és a 3 legalapvetőbb rúgás (oldalsó rúgás, taposó rúgás és a csavart rúgás), ami elengethetetlen egy igazi harc során, így a tanítvány megtanulhatja a több ellenfél elleni technikákat is.
A Chum-Kiu jelentése hídkeresés. A Wing Tsun gyakorló megtanulhatja, hogy hogyan képezzen „hidat” saját maga és ellenfele között a karjai segítségével, hiszen ahoz, hogy meglegyen a kontaktus két ember között, kell lennie egy „hídnak ami segít kikövetkeztetni az ellefél szándékát, hogy milyen támadásokat indít.
Biu-Jee
Repülő ujjak
A Wing Tsun Kung Fu harmadik és egyben utolsó pusztakezes formagyakorlata.
Jelentése repülő ujjak. Ahogy a neve is mutatja, ököltámadások helyett legfőképp az újbegy támadásokra fekteti a hangsúlyt, viszont tartalmaz kézél, tenyér és könyök támadásokat is.
Ez a formagyakorlat a támadótechnikákat tanítja meg.
Egyik jellemzője, hogy a leglehetetlenebb helyzetből kikerülve a legváratlanabb szögekből jönnek igen veszélyes technikái a hárítás és egyben támadás elvét követve. Ez az oktatók és a mesterek formagyakorlata, mert ez tartalmazza a Wing Tsun legmagasabb és leghatékonyabb technikáit.